2012. június 27.

Szakértői bizottság

Elmentünk reggelt Ceglédre a Szakártői bizottsághoz. Egy vizsgáló hölgy felvette az adatokat, kikérdezett miket tud és a törvényileg meghatározott heti 2 óra fejlesztést kap, ami 1 mozgás és 1 értelemfejlesztés lesz, ugyanazon a napon. Először kipróbáljuk a Cegléden lévő korai fejlesztőket, meglátjuk Ők mit tudnak Fefével kezdeni. Ami pozitív, hogy a hölgy azt mondta volt súlyosabb esetük is és Fefe nem súlyos csak lusta :) ezt tudom :)
Januártól emelkedik majd heti 4 órára a foglalkozás. Jár majd utazási támogatás. Meglátjuk milyenek lesznek, de természetesen ha találok máshol jobbat akkor oda viszem ahova akarom, csak a gyereknek jó legyen.
Az ovi még nagyon korai gondolat, nem is azt akartam, hogy oviba járjon, csak hogy gyerekek között legyen. Van 2 utcányira egy magán bölcsi, oda átsétálunk valamelyik nap és megkérdezem, hogy lehet-e menni heti 1-2 napot délelőtt.

Volt egy doki is, aki "megvizsgálta" Fefét. Vizsgálatnak nem mondanám, mert szokásos megkopogtatta, ránézett és kérte a papírjait. Amikor végeztünk, mondta a Mamának, hogy Ő maradjon bent mert szeretne beszélni. Kérdeztem a dokitól, hogy baj van? Mondja igen. Na nekem sem kellett több, az agyam elszállt. Mondtam neki, hogy ha baja van akkor nekem mondja. A hozzáállásom és a viselkedésem nem tetszett neki. Mondtam neki, hogy nekem ebből az egészből elegem van, hogy győzködjem az orvosokat, hogy miket tud a gyerek, miket csinál és, hogy lát. Mondja, hogy az Ő véleménye az, hogy a gyerek vak, én meg mondtam neki hogy a gyerek lát, de nem fogom győzködni. Igazából szarok (bocsánat) egy olyan véleményére, aki nem foglalkozik többet a gyerekkel, és semmi értelme a találkozásnak.
Mondtam neki, hogy nem nagyon tartom értelmét olyan papírokat mutogatni ami pl 3 hetes korában készült, olyan papírt ami pl a tüdőgyulladásáról szól hiszen a jelen helyzethez egyiknek sincs semmi köze.
Kell az első papír, hogy mi volt születésénél, és a lényeges lelet ami pl utolsó neurológiai záró. A többi nem fontos, szerintem.

Szóval ilyen volt a mai szakértői napunk :)

3 megjegyzés:

Nyünyü írta...

Hát teljesen igazad van, én is magasról tojnék az ilyen ember fejére.A lényeg, hogy te látod honnan,hova ért el, s csak ez számít!!!

joska írta...

Ne izgasd magad,mi ezt már "megszoktuk".(Igazából persze nem lehet megszokni ezt a hozzáállást,hiszen az anya él a gyermekével,és nem mondhatja,hogy bocsánat,én nem erről álmodoztam,tessék kicserélni egy egészségesre!Mindenkinek kutyakötelessége lenne támogatni,és segitséget nyújtani.)Egyébként szerintem Fefe szépen fejlődik,és nagyon hasonlit rád a kis fickó! Jóska anyukája

Paku Andrea írta...

Nem is tudom mi dühít jobban, hogy a gyerekben nem hisznek vagy a szülőnek. Szar ez így, de tudom hogy csak az számít amit tényleg tud a gyerek és másnak nem fogom bizonygatni, higgyen mindenki amit akar :)