2011. április 19.

Napok

2011.04.18.
A nátha nem akar elmúlni. Tegnap mentünk délután Törpiért és iszonyatosan zörgött szegénykék. Felhívtam a Madarászt és az egyik kedves nővérke volt bent akivel már össze is tegeződtünk (szerintem egyidősek lehetünk), és megkérdeztem hogy bevihetnénk-e egy mély orrszívásra Fefét. Mondta, hogy naná, így bevittük. Volt nagy sírás, de legalább egy jó adag trutyi kijött. Hazafelé köhögött egy szépet így a veszett hörgés is abbamaradt vagy 10 percre :S
Este volt még ütögetés, labdán lógás, krémezés, orrszívás és vacsi. Alvás 2-ig majd megint orrszívás, idegrángás, költözés a szülők közé és alvás reggelig. Reggelinek a fele lecsúszott 7 körül, majd alvás kb még 1 órát.
Ahogy ébredt én már ugrottam is. Kis nyújtózás, lazítás minden ami ilyenkor kell.
Vidáman, mosolyogva ébredt ezért sem értem a görcsit. Egyszerűen fogalmam sincs mi okozza neki ezeket a megfeszüléseket. Fecó szerint ideg és szerintem is, így ma elkezdem emelni a Magnéziumot. A neurológus azt mondta emeljem a gyógyszerét. De kérdem én, hogy hova emeljem a gyógyszerét amíg nem biztos hogy ez roham. Majd ha meglesz a vizsgálat és ez roham, na majd akkor gyógyszerezzünk. A dokik miért emelgetik szeretettel a szarokat? Az is lehet hogy sok neki a szer és így reagálja le. Nem egy ilyen van. Na mindegy, nem mérgelődöm.

Igen jól elvoltunk 11-ig mikor jött az ebéd. Mivel ilyenkor alszik 2-3 órát így úgy döntöttem, hogy nem szarakszok tízórai félével, hanem most ebéd majd délután lesz uzsi és vacsora normál időben. Ez így bevált, úgy látom.
Ja igen, majdnem kimaradt. Vettem neki még régebben asztalra szerelhető etetőszéket. Annyira ügyesen ült benne és evett, hogy még Fecónak is feltűnt. Tuti hogy lát. Olyan értelmesen néz, beszél.

Szégyenlős a lelkem. Ma is jött fel az itteni nagyapja és olyan huncut mosollyal bújt belém. Olyan helyes volt :D Imádom :D

Most alszik, így van kb 2 órám. Most gyorsan főzök, mosok, takarítok, dolgozok. Szóval most hajtom ki a belem, majd megyünk megnézni milyen az itteni játszótér, és 5 körül elvisszük Törpit dokihoz.





2011.04.19
Éjszaka szörnyű volt :S

Tegnap elvittem a körzetihez Fefét. Vagyis inkább csak szerettem volna, mert elnéztem a rendelését, de hála volt doki aki meghallgassa. Mondta hogy a háta zörög szegénynek. Mehet neki köptető, bár köhög így nem erőltetem, az orrszívás persze és a puffolás ha nehezen veszi a levegőt.

Már ott is feltűnt, hogy a jobb arca baromi piros. Megnéztük, de nem csípés. Na estére vagyis inkább megint szokás szerint hajnalban kiderült, hogy jön a 7. foga. Na ennek persze szegénykém örül a legjobban, hatalmas piros folt az arcán, sírás, feszítés.... Kb 1,5 óra alatt vissza is aludt, olyan 6,30ig mikor mondtam, hogy még 5 percet kérek, na ebből lett vagy 30 :S. 8 körül már úgy piszkáltam meg a reggelivel. 9körül visszaaludt. Hogy mikor fog kelni na azt nem tudom. Persze ilyenkor kéne nekem is még aludni, de ezt ugye nem tehetjük :( Olyan megint a konyha minta buli lett volna. Iszonyat, itthon sem vagyunk és mindig hatalmas a kupi. Na mindegy, nekiállok míg van időm. Aztán torna és megy a nap tovább.

ja a tervem, hogy Fefe nemsokára magától fog mozogni. Ez nagyon jó terv csak mikor tegnap is mondtam a gyermekemnek ezt a tervet, kinevetett. Lábára még véletlenül sem akar állni, persze tetszik neki a függőleges helyzet. Ha magamra teszem akkor mászna, de ha öltözésnél kell segíteni pl felállni, na azt mosolyogva nem teszi :) így igen nehéz lesz a terv megvalósítása, de kénytelen lesz mozogni ha el akar érni majd valamit. Bekeményítek, és hagyom kicsit szenvedni hason. Megemelt talajon kitámaszt és a lábait is újra használja. Háton fekve meg fordul, csak úgy néztem hogy a csípője elég kötött így ez az első lépés. ÚÚÚÚÚ nem lesz egyszerű mutatvány, de megpróbáljuk.

Nincsenek megjegyzések: