Egész jól telnek a napjaink.
Hátfőn voltunk usziban, Fefe nagyon ügyesen tartja magát. A
nyakúszót mindig el szoktuk vinni, és most is a fele tornát abban
csináltuk. Mindig odaérünk korábban, hogy ne úgy menjünk be a vízbe hogy
már rögtön rángatom, ezért a nyakúszóval szoktunk mókázni. Pénteken nem
lesz úszás most, valamit variálnak az usziban a vízzel.
Kedden itthon voltunk, szerdán meg a csontkovácsnál.
Ma is itthon voltunk, holnap meg megyünk a Bethesda-ba a rehabra.
Ott van az a doki aki a külföldi kezelésekben dönt. Valahogy úgy
tűnik nekem mintha Ő lenne az SNI-s gyerekek mumusa, vagy inkább a
szülőké :) Ha Ő úgy dönt, hogy lenen eredménye egy külföldi kezelésnek
akkro engedi az OEP-nek hogy kifizesse. Kicsit ez így szerintem elég
gáz, de majd holnap meglátjuk Fefével mit kezd.
Ma sem volt egy darab rohama sem, hála az égnek. Mostanában
elkezdte, hogy kicsit feszítgeti magát, de ez valami mozgással,
fordulással kapcsolatos dolog, amiből még akármi is lehet :) Nem sír,
sőt tetszik neki. Nekem már annyira nem mert ha eszik és nyomja magát
hátra, az úgy nem olyan vicces mert eléggé tud fájni tőle a kezem.
Amúgy sokat mókázunk, tapogatunk és úgy hogy Ő is nyújtja rá az
ujjait és nem kell tuszkolni a kezébe, rajzolunk, zenélünk, mesézünk
vagy csak egyszerűen nem csinálunk semmit és csak vagyunk :) Szóval,
mint egy gyerekkel :)
Tényleg kíváncsi vagyok mi lesz holnap a doki véleménye, remélem kiengedné támogatással Fefét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése