Minden rendben van :D
Fefe éber, lehet vele kommunikálni, mosolyog, nincsenek görcsök.
Most éjjel nyűgös volt, így nem sokat aludtunk de ezt már megszoktuk.
A költözéssel lassan haladunk, de remélhetőleg a hétvégén végre mindent sikerül kihozni és "csak" el kell pakolni.
Fefe gyenge még baromira, de ma már hason nagyon szépen kinyomta és meg is tartotta magát. A kezére ezerrel vigyorog. Azt szereti ha dörzsölgetjük a kezét, na erre már kacag.
A 2 lábra állás még nem tökéletes, sőt inkább botrányos. Reggel nem ment, ma délután már kicsit megállt. Ülésbe kicsit megtartotta magát, de nehéz még neki.
Csináljuk a fejlesztéseket is, persze jelenleg módjával. Torna most inkább este van, hogy elfáradjon. Nappal az értelem fejlesztése megy, labdázunk, mesézünk, mókázunk. Az ACTH ebbe beleszól, mert feszült lesz tőle, de igyekszem ilyenkor több mókát vinni a dologba. Próbálkozok, csak nehéz ez a dolog.
Én nem vagyok terapeuta és nem is akarok az lenni. Én Édesanya vagyok akinek a kisfia a mindene és az Ő élete, jövője a legfontosabb, hogy önálló legyen és mindezt normális módon akarja elérni. Nekünk így sikerül. Nálunk nem jött az be hogy egész nap dolgoztassam a gyereket. oké, oké sérült gyerek, de GYEREK. Könnyebb lenne persze ha már beszélne, vagy mutogatna de ez is el fog jönni. Most kezd el a maga kis nyelvén beszélni. Oké, oké nem értem sokszor hogy mit akar, de valahogy mindig megoldjuk a dolgokat és a lényeg hogy mosolyog. Ez a legfontosabb. El lehet ítélni, hogy én nem hajtom egész nap, de nem is fogom soha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése