Büszkeségem :)

Tegnap Tesómmal elvittük Fefét uszodába.
Már többször éreztem a Vakodás úszás közben, hogy Fefe mozgatja a lábát, így jött hogy többet legyen vízben.
Bátyámmal felpakoltuk kis csomagunkat és nekiindultunk :)
Gyorsan hozzáteszem így az elején, hogy Fefe mozgásáról röviden annyit lehet mondani, hogy nincs. Nincs önálló mozgása, tehát sem megfordulni, sem felülni, sem feltámaszkodni nem tud, de még háton fekve a fejét sem tudja felemelni. Oldalra tudja fordítani, ülni tud, állni képes, de ezeket csak segítséggel.
A lényeg, hogy már kb 40-50 perce a vízben lehettünk. Mivel semmi nyöszörgés, grimasz vagy sírás nem volt, így tuti élvezte a pancsolást, szerintem még a gyerekek (úszásoktatás volt) csiripelése is tetszett neki. És ekkor jött az ami olyan volt mintha csoda történt volna, Fefe elkezdett taposni a vízben. Olyan igazi taposás, szabályos lábemelések (jobb láb, bal láb, jobb láb,…), még hason fekve is. A nyakúszóval szoktunk a Vakodában is úszni, így nem kell arra figyelni, hogy az arca belefordulna a vízben, simán tud pl hason kavarni. És láss csodát, taposott ezerrel.
Taposott függőleges pózban, taposott kúszó pózban :)
Tesómmal csak lestünk és nagyon, de nagyon örültünk :)
Fefének is tetszett a saját mozgása, mosolygós volt, a szemei teljesen „normális” állásban álltak és látott is, amikor le akartam venni a nyakából az úszót akkor sírással fogadta így visszaadtam neki és ment tovább a taposás.
Még a kezein kell lazulnia, elég feszesen tartja még.
Itthon elmeséltük Mamának és Papának is milyen ügyes volt. 

Én kis büszkeségem :)