2011. július 16.

Napjaink

Egész jól teltek a napok, Fefe egyre kevesebbet görcsölt, már kezdtem megörülni, de az utóbbi 1-2 napban reggelente visszatértek a rohamok és kb 2-3 görcs volt egymás után. Hétvégére elfáradtunk, látszott Fefén is hogy jó lesz ha már végre megyünk a mamáékhoz és nem csak én szórakozok vele. Anyuék mókáznak vele, beszél neki, nekik Ő az unoka és itt szabin van a gyerek :D Ahogy Fefe meglátta  a mamát fülig ért a szája, azt hiszem ez mindent elmond arról hogy itt is jó helye van :)
A kedve amúgy jó, még ebben a hőségben sem volt nyűgös, bár többet szerette volna ha cipelem de csak forrtunk egymáson. A hőháztartása valószínű sérült, mert többször kellett neki lázcsillapítót adni úgy felmelegedett. Inni alig iszik, még fecskendővel sem bírok beletuszkolni ha Ő nem akarja, így persze hogy nem tud hűlni, nincs miből párolognia. Én persze 1 hétig szinte csak ittam, enni volt hogy nem is ettem, egyszerűen nem bírtam lenyelni a falatot. Tornán nagyon ügyes volt, mászásnál támasztotta magát, csak a kobak nehéz. még jó, hogy nincs nagy feje, ezt is nehéz tartania. Egyre többet mosolyog, kacag, tartja magát hason, forgatja a fejét, dumál.

Dietetikus: na ez egy vicc. Szerdán hívtam a kórházat, de a dokink nem volt bent, így gondoltam felkeresem a ketogénes hölgyet akinek már régen meg kellett volna engem keresnie. Csütörtökön vissza is hívott egy hölgy, aki nem igazán volt ezzel az egésszel képben, sem a diétával, sem a gyerekkel. Amikor megtudta hogy hol lakunk, hallottam hogy nem akar eljönni, így mondtam neki hogy szerdán megyünk a kórházba, erre persze rögtön lecsapott hogy akkor majd oda eljön. 2 hét telik el azóta hogy meg kellett volna keresnie. Kérdem én, ez szakember? Az ilyen emberben bízzak én meg? Soha. Bacca meg az ég, egy gyerekről van szó akinek ezeket a szarokon múlik a jövője. Hihetetlen ez az egész ami itt megy, lusta, buta, nemtörődöm emberekkel van tele az egészségügyünk. Ha fizetsz horror összegeket akkor talán foglalkoznak veled, de ha nincs erre pénzed akkor dögölj meg? Azt hiszem megint elszállt az agyam.

Én nem értem, hogy otthon nincs egy olyan éjszaka amit Fefe végigaludna, itt meg anyuéknál este leteszi és ma reggel 8 körül ébredtek fel. Én beteszem a kiságyba, anyu meg maga mellett tarja éjjel és forgatja. Lehet, hogy otthon ez a baja, hogy maga van az ágyában? De jó :S na kipróbálom, igaz akkor én nem alszom hogy nehogy ráfeküdjek.

A gyógyszer emeléssel csütörtökön megvoltunk, nem lett nyomottabb tőle. Szerdán volt álmosabb torna után, meg tegnap délután. Ma vigyorog reggel óta, lehet vele mókázni megint :) Apának már kacagott is, ez volt az első kacaja :D

A pancsolást a nagy medencében nagyon élvezi. Kúszik is benne, csak a fejét kell tartani és pakolgatja szépen a lábát és még a kezét is húzza, csak talajon nem meg a keze magától. De nem baj, majd fog ez is menni.

Most kipihenem magam én is, és hétfőn újult erővel cipelem Őfelségét :)

Nincsenek megjegyzések: