2014. július 14.

Utazás + első Olinek nap

Tegnap indultunk a délutáni géppel Varsóba.
Már a csomagfeladásnál iszonyú tömeg volt, (nyár, szinte egyszerre vagy 6 gépre vették fel a csomagokat), így amikor a mienkre is el lehetett kezdeni özönleni, megkérdeztük, hogy mozgássérült kisgyerekkel nem-e lehetne a tömeget kikerülni (az emberek nem látnak lefelé, így csak nyomták volna) és hát persze hogy lehetett, így  lökdösés nélkül feladtuk a poggyászt és kaptunk címkét FEFE-01 kocsira is :)
Majd mehettünk a csomagvizsgálóba, ahol valószínűleg még új barátunk Fefe kocsiját fel a akarta tenni a futószalagra, így gyerek kivesz (mondanom sem kell eltörött a mécses, szerintem megijedt a nyüzsgéstől), kocsi összecsuk, feltesz a szalagra de hát ugye széles így nem megy át a kapun, le a szalagról, szétnyit, áttol a biztonsági kapun, naná hogy csipog, matatás, rendben, gyerek vissza. Én át a kapun, naná hogy csipog, vizsgálat (nem is én lennék ha ezt megúsztam volna). Nyár lévén, ruha nem sok rajtam, hamar lerendeztük :)
Irány a váró.

Hamar kiderült számunkra, hogy ez nem a mi emlékeink szerint fog menni, mert most igen hosszú lépcsőn kell leinni a gyermeket, csomagokat, kocsit, így utólag kértünk segítséget (mostantól mindig kérünk). Így amint kiírták a varsói beszállókaput, jött értünk a segítség. Betegszállítóval ki a gépig, elsőként beszálltunk és vártuk a többieket :)
Utazunk:



Majd a leszállásnál is kaptunk segítséget, itt mi szálltunk le utolsónak, emelővel le a gépről, kocsival be a terminálig, irány a poggyászkiadó. Pakkot felkap, irány a taxi. Taxival irány a szállás :)
A szállással 1 iszonyatosan nagy probléma van, méghozzá hogy első emeleti a drágaság, lift persze nincs, csigalépcső viszont van :( ez valahogy kimaradt a leírásból, de sebaj, túl fogjuk élni (remélem).
Fefe nagyon elfáradt, sokat kellett figyelni és koncentrálni :) így amint nyugiba kerül el is aludt :)
A matrac kicsit furi, rugós és nem szoktunk hozzá, de azért tudtunk aludni, egészen reggel 5-ig :S
Ekkor Mama és Fefe kicsit beszélgettek,
reggeli és irány a bolt és a terápia :)



Túl vagyunk az első 2.5 órás terápián ami jó volt. A terapeuta nagyon kedves és határozott, azt hiszem most pont erre van szüksége Fefének ahhoz hogy ne a hiszti vigye el az erejét, hanem figyeljen oda arra amit csinál. Persze, ma már azt mondanám, hogy menjünk haza ne "kínozzuk" a gyereket, de muszáj ha azt szeretnénk hogy valaha önállóbb legyen.
Megvolt az ebéd, jelenleg még alszik :)
Ma picit korábban kellene visszamennünk a kéz terápiára, de lehet hogy nem fogunk visszaérni, meglátjuk. Holnap már 5-kor kezdünk, az biztosabb időpont számunkra.

A terápia közben nem készítek fotókat, tiszteletben tartom a kérésüket, ami az hogy ne posztoljunk terápiás képeket. Rendben, ezen nem fogunk összeveszni, úgy is az eredmény számít :)

Egyenlőre ennyi, természetesen jövök nemsokára :)

Ja igen, a szállás a terápiás központtól kb 1 kilométerre van, na de hát ugye egy kis mozgás mindenkinek kell :D

Nincsenek megjegyzések: