Összefoglaló

Azzal a megjegyzéssel hagytam abba az előző bejegyzésemet, hogy vasárnap sehova nem megyünk :)
Szerencsére az ég segített, mert csak délután sétáltunk el a boltba, mivel itt egész nap esett, zuhogott az eső. Amint alábbhagyott a lendülete az esőnek, elindultunk. Tanulva a hét eleji elázásból, most vittük magunkal az esőkabátot és esernyőt, kellett is :)

Majd hétfőtől ismét nagy munkában vagyunk: Fefe tornázik délelőtt 2,5 órát, mi lépkedünk nem is keveset, majd délután 1 óra munka van Fefének, nekünk meg ismét séta.Muszáj volt vennem a papucsomba sarokpuhítót, mert 2 nap után alig bírtam lábra állni :( most már kibírom a maradék 2 napot.

Őszintén megvallva, azt hittem hogy csak első pár nap lesz olyan kemény a tornából, de nagyot tévedtem, mert a tornászunk délelőtt igazán kemény tempót diktál, ami nagy sírásokkal (könnycsepp nélkülivel), kiabálással, alvás tettetésével és tényleges elalvással jár, de azt kell hogy mondjam muszáj, és megéri, mert Fefe egyre szuperebb. A terapeuták fantasztikusak, köszönjük nekik :) Olyan stabil lett Fefe, hogy csak ámulok és bámulok :) Fáj jelenleg mindene (izomláz), de már csak 2 nap és irány haza, Papa biztonságot nyújtó pocakjára :)
Nem gondoltam volna, hogy a mai nap után az Olinek váróban mosolyt kapunk Fefétől, de boldogság van azért :) kicsit fáradtak a szemei, elfáradtunk már nagyon.

Íme egy videó, hihetetlen lábmozgásról :D Persze kitekerve, mert így jó. (próbál megfordulni :) )

Azt hiszem annál rosszabb érzés nincs, mint fájdalmat okozni a saját gyermekednek, akit a világon mindennél jobban szeretsz, védesz, harcolsz érte :( Szeretném tudni, hogy Fefe buksijában mi zajlik? Megérti-e hogy nem bántani akarjuk? Érti-e hogy anya / mama miért nem veszi őt el a tornász kezéből, hiszen ez neki nem jó :( csak remélni tudom, hogy azért a bizalma felénk nem károsodik ezek a tornák miatt :(