Minek? csak :D mert nekünk tetszik és boldogságot ad, és Fefe arcán is mindig ott a boldogság ami a legfontosabb.
Nem tudom, hogy Ő abból, hogy jön a Mikulás és hoz pl csokit (nem eszik csokit), mennyit ért meg, de látni Apukám arcát a csokimikulások között, hogy az Ő kicsi unokájának vesszük.....felbecsülhetetlen.
Hogy kitisztítjuk a cipőjét, mert ugye este jön a Mikulás, elmentünk együtt a cipővel az ablakhoz és kitettük a cipőt az ablakba (Fefét az ölembe vettem, a kezeire ráhúztam a bakancsot és kitettük együtt az ablakba), ez is jó dolog. Nekünk tetszik, az én lelkemnek ezek a "normális" dolgok kellenek, Fefének meg egy új valami ami nem rossz dolog (nem fáj).
Ahogy napokkal a születésnapja előtt is beszélgettek Papával, hogy még mennyit kell aludni és lesz szülinapja, tűzijátékos torta meg minden, és mikor a nagy napon ebéd után mondtam neki, hogy ha felkel lesz ünneplés, majd mikor felébredt a délutáni alvásból azt a mosolyt és boldogságot az arcán, hogy igen, most jön valami meglepi.... felbecsülhetetlen.
Ahogy ünnepelve van, dicsérve, puszilgatva (ez általában a nap többi részében is így van, de ez más), ahogy ajándékot kap (apróság, nem a nagyság a lényeg), az a boldogság, na az mindent megér.
Ahogy a Mama szívét boldogság önti el az unokája kicsi boldog arcától....szívet melengető.
A készülődés, hogy jön Fefe szülinapja, és rendeljük a torát, olyat amilyet Fefe is meg tud enni...
Nálunk évek óta nincs ajándékozás, de közös családi ebéd, szülinapkor torta, az elengedhetetlen, nagyon családcentrikusak vagyunk, ez már hagyomány. Nem az ajándék a lényeg, felesleges stressz és költségbeverés, a család együttléte a fontos. (ha valakinek szüksége van valamire, megvesszük közösen)
Ha már Karácsony, akkor viszont nagy és színes fa, amit december 24-én díszítünk fel, Fefének a színek, fények, látvány a fontos. Persze van halászlé, húsleves, töltött káposzta és bejgli, családi ebéd, sötétben égősor kapcsolás...
Ahogy testvérem ad Fefének ajándékot..., amikor "meglátogat" minket és Feféhez minidg külön odamegy és nyom egy csókot a buksijára (1 családi házban élünk, de Ő külön él)....... na az szívemnek nagy boldogság. (ma is a csokimikulást a kezébe tette, ez volt az első ahogy lejött hozzánk :) )
Ahogy látom, hogy ha mi pucolunk csizmát, úgy más is akinek különleges gyermeke van megcsinálja.... ez jó.
A lényeg, hogy kellenek az ünneplések, készülődések olyan családban is ahol különleges gyermek van, és nem az ajándék a lényeg (sőt), hanem a család.
Büszke vagyok a családomra, nagyon büszke, és köszönök mindent :)
Készülődés :) |
2 megjegyzés:
Különleges kisfiú, csodálatos, kitartóan küzdő édesanya, fantasztikus család, szívet melengető sorok a blogban...
Hogyhogy minek???!!!!
Puszi Nektek! :)
Megjegyzés küldése