A reflux
„betegség” kiderítéséhez az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer a Ph mérés,
de erről már írtam.
Fefének 17-re volt időpontja, el is mentünk. Reggel 8-ra kellett mennünk, éhgyomorral (nehogy visszahányjanak). Az éhezés még nem akkora baj, de szomjasnak már korán szomjas volt szegénykém :(
A cső lehelyezése közben nagyon ügyes volt Ferkó, kérésre nyelt (igen, ez szerintem nagy szó mert csak 1* kértem, hogy nyeljen és máris nyelt egyet), így a cső 1 pillanat alatt lent is volt. Irány a röntgen, hogy jó helyen van-e a mérő (szerencsére elsőre sikerült), így indulhatott a 24 óra.
Fefének 17-re volt időpontja, el is mentünk. Reggel 8-ra kellett mennünk, éhgyomorral (nehogy visszahányjanak). Az éhezés még nem akkora baj, de szomjasnak már korán szomjas volt szegénykém :(
A cső lehelyezése közben nagyon ügyes volt Ferkó, kérésre nyelt (igen, ez szerintem nagy szó mert csak 1* kértem, hogy nyeljen és máris nyelt egyet), így a cső 1 pillanat alatt lent is volt. Irány a röntgen, hogy jó helyen van-e a mérő (szerencsére elsőre sikerült), így indulhatott a 24 óra.
Az első, amit
Fefe azonnal véghez akart vinni, az a cső kiszedése volt…. Gondoltam szuper 24
óránk lesz így :)
A lényeg, hogy a nappalt nagyon jól végigvittük. Papuska bejött hozzánk (Fefének azonnal csillogott a szeme és mosolygott) így tényleg nem volt olyan unalmas :) Mamával szinte egész nap telefonos kapcsolatot tartottunk, Fefe közben nagyon kereste (olyan helyes mikor keresi az embert, aki a telefonban van)
És eljött az éjszaka…. A B.K. első részét még megnéztük, majd oldalra fordítottam és aludt is. Gondoltam, húúú de szuper, ez nagyon könnyen ment… Aludt 22.20-ig, akkor volt egy kisebb görcse (ez majd kiderül most, hogy reflux okozza-e). Ekkor kezdődött a szenvedés. Sehogy nem volt jó, meleg volt a szobában, levegőztetés. Fekve nem jó csakis ülve és állva… ez ment kb éjfélig. Akkor a székében elaludt, én meg kimentem sétálni egyet. Ahogy visszaértem, mondta mosolyogva a nővérke, hogy Fefe édesen alszik a székében, de ahogy beértem a szobába és letettem a popsimat az ágyra máris felkelt, akkor még szenvedtünk egy kicsit, majd sikerült valahogy elájulnunk. Keltünk 3 körül, majd 5 körül, majd vigyorogva (nem, nem én voltam olyan boldog) 6-30-kor. Reggeli, pakolás, még egy kis kitartás, és 9.30 körül lejárt a 24 óra és indulhattunk hazafelé.
Fefe orr érzékeny. Utáljam ha valami szösz van orrában, az orrpiszkáért ölni tudna, a hapcizás meg ellene való támadás…. na most 24 órán keresztül piszkálva volt az orra,hapcizott folyamatosan… gondolhatjátok, nagyon mérges volt… Jó túléltük :)
Gondoltam, Ferkó majd elalszik a kocsiban, de nem. Még itthon sem, persze Mamának nagyon panaszkodott. Kb 11-kor elájult, és aludt kb 2 órát :)
Most már nem lehet csak úgy bármi olyat megcsinálni kicsi Fefével, ami kicsit is macerásabb neki, azonnal jelzi, hogy neki az nem tetszik és semmi kedve végigcsinálni. Jó is ez persze,nagyon is szuper, hogy kimutatja, hogy ki tudja mutatni az érzéseit, de muszáj 1-1 vizsgálatot kibírni és végigcsinálni.
A nővérkéknek és az orvosoknak mindig megmutatta, hogy miket is tud: gyönyörűen állni, hason alkarom támaszkodni, mosolyogni és beszélni. :)
A nővérkék nagyon aranyosak voltak, az első észrevétel az volt, hogy Ferkó… Te nagyon megnőttél :D
Segítettek átvonulni délután abba a szobába, ahol tv is van, így nem kellett egész nap a csendes szobában lenni. Olvastam mesét, de azért ugye egész nap olvasni nem olyan buli senkinek sem. Ha kimentem kicsit, amíg Fefe pihent, figyeltek rá, ott álltak mellette, ha esetleg felébredne, ne ijedjen meg. :)
A lényeg, hogy a nappalt nagyon jól végigvittük. Papuska bejött hozzánk (Fefének azonnal csillogott a szeme és mosolygott) így tényleg nem volt olyan unalmas :) Mamával szinte egész nap telefonos kapcsolatot tartottunk, Fefe közben nagyon kereste (olyan helyes mikor keresi az embert, aki a telefonban van)
És eljött az éjszaka…. A B.K. első részét még megnéztük, majd oldalra fordítottam és aludt is. Gondoltam, húúú de szuper, ez nagyon könnyen ment… Aludt 22.20-ig, akkor volt egy kisebb görcse (ez majd kiderül most, hogy reflux okozza-e). Ekkor kezdődött a szenvedés. Sehogy nem volt jó, meleg volt a szobában, levegőztetés. Fekve nem jó csakis ülve és állva… ez ment kb éjfélig. Akkor a székében elaludt, én meg kimentem sétálni egyet. Ahogy visszaértem, mondta mosolyogva a nővérke, hogy Fefe édesen alszik a székében, de ahogy beértem a szobába és letettem a popsimat az ágyra máris felkelt, akkor még szenvedtünk egy kicsit, majd sikerült valahogy elájulnunk. Keltünk 3 körül, majd 5 körül, majd vigyorogva (nem, nem én voltam olyan boldog) 6-30-kor. Reggeli, pakolás, még egy kis kitartás, és 9.30 körül lejárt a 24 óra és indulhattunk hazafelé.
Fefe orr érzékeny. Utáljam ha valami szösz van orrában, az orrpiszkáért ölni tudna, a hapcizás meg ellene való támadás…. na most 24 órán keresztül piszkálva volt az orra,hapcizott folyamatosan… gondolhatjátok, nagyon mérges volt… Jó túléltük :)
Gondoltam, Ferkó majd elalszik a kocsiban, de nem. Még itthon sem, persze Mamának nagyon panaszkodott. Kb 11-kor elájult, és aludt kb 2 órát :)
Most már nem lehet csak úgy bármi olyat megcsinálni kicsi Fefével, ami kicsit is macerásabb neki, azonnal jelzi, hogy neki az nem tetszik és semmi kedve végigcsinálni. Jó is ez persze,nagyon is szuper, hogy kimutatja, hogy ki tudja mutatni az érzéseit, de muszáj 1-1 vizsgálatot kibírni és végigcsinálni.
A nővérkéknek és az orvosoknak mindig megmutatta, hogy miket is tud: gyönyörűen állni, hason alkarom támaszkodni, mosolyogni és beszélni. :)
A nővérkék nagyon aranyosak voltak, az első észrevétel az volt, hogy Ferkó… Te nagyon megnőttél :D
Segítettek átvonulni délután abba a szobába, ahol tv is van, így nem kellett egész nap a csendes szobában lenni. Olvastam mesét, de azért ugye egész nap olvasni nem olyan buli senkinek sem. Ha kimentem kicsit, amíg Fefe pihent, figyeltek rá, ott álltak mellette, ha esetleg felébredne, ne ijedjen meg. :)
Sokan szidják a kórházi (egészségügyi) dolgozókat, de én csak jókat tudok róluk mondani, mind a nővérekről, mind az orvosokról. Köszönjük a segítséget :)
 |
| Levegőzés |
 |
| Nem kacagás, de azért kicsit vidámabb volt már másnap reggel :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése