7 :) Boldog szülinapot Manókám (videóval)

Gondoltam írok pár sort az elmúlt 7 évről, arról hogy mit jelent számomra a születésnap..... de nem, majd később.
Egyszerűen csak boldog szülinapot Manókám :)

Helyzetünk: jelen :)

Reggeli aktívkodás

Régen írtam már bejegyzést, de szerencsére baj nincs. Oké, nem csak akkor kell írni, ha baj van.
A napközit szereti Ferkó, mosolyog mikor beérkezünk, jókedvű bent, és itthon is. Most, hogy megérkezett a hideg, Ferkó sokkal többet alszik,nem olyan aktív, de majd bepótolja tavasztól :)
A helyzet igazából nem is ennyire vicces, de a nem mozgó test könnyen lehűl, főleg hogy a hőszabályozás sem működik úgy ahogy kéne, így nálunk már bizony hetekkel ezelőtt beköszöntött a kabát, harisnya, vastag nadrág és vastag pulcsi,fűtéses szezon. Bevásároltunk síruhákból, azok azért vastagabbak, elméletileg nem hagyják olyan hamar kihűlni a testet mint pl egy sima pulcsi. Mivel a hűlés, hidegfront álmosságként jelentkezik, így Ferkót nem sorolhatnám az aktív gyerekek közé jelenleg, de mivel csupa mosoly és kacagás, így majd tavasszal újrakezdi az aktívkodást :).
A rángások, rángatózások, test csapkodása (máshogy nem tudom írni) nem szűntek meg teljesen, de amióta a Macrogolat emeltük, aminek a következménye, hogy a széklet nem keményedik meg és magától tud kakilni, így a rángások mennyisége és minősége is sokat javult.
Gasztrtón jelenleg megbeszéltük, hogy a savlekötő elhagyása nem okozott problémát, a tejmentességet nagyjából tartjuk, eszik péksütit, és joghurtot, de ezek sem okoznak problémát, így majd csak jövőre találkozunk.
Neurológián kb 2-3 hét múlva lesz kontroll, ott egy hosszabb videó eeg-t tervezünk, nem bent alvással, csak hosszabb időt töltünk aznap majd bent.
 Endokrinológián megy folyamatosan a havi szuri (serdülés leállítása), aminek a neurológiai javulás is biztosan köszönhető, itt decemberben lesz majd egy kontroll vérvétel, és folytatjuk tovább a szurikat ha a vérvétel eredménye is jó lesz.
Ortopédia december, igen, előbb nincs hely, bár szerencsére ott sincs sürgős teendő. Igaz, hogy a bal láb jobban kifordul, de beavatkozást nem igényel.
Kis dumafranci Ferkó szerencsére megtanulta, hogy este mikor lefektetem, utána szóljon ha menjek. Lefekvésnél mindig elmondom, hogy szeretem,hogy szép álmokat és hogy szóljon hangosan ha menjek…. és szól :) persze van letolás ha csak azt látom a kamerán, hogy rángatja magát, mert ugye akkor nem szól, csak csendben veszekszik hogy nem megyek… de ugye néma gyereknek anyja sem.. na jó, az anyja igen :) de tessék megtanulni, hogy szólni kell.
Péntekenként szoktuk mondani, hogy ha szól lefekvés után, akkor aludhat a Mamával… és szól, vigyorogva kijön, büszkén kihúzza magát, agyon dicsérjük majd alszik a mamájával :)
Volt több alkalommal, hogy egymás utáni napokon aludt a mamával (péntek, szombat), majd vasárnap kértem,hogy aludjon már velem, mert én hiányzik…. és velem aludt, nem szólt hogy ki szeretne jönni :) Hihetetlen okos, és ami a (hogyan is mondjam) legrosszabb talán az egészben, hogy odabent Ferkó teljesen épp, tisztában van vele mit mikor és hogyan, mikor miért szól, mikor mit miért csinálunk…. csak kifelé nem tudja elmondani hogy mit is szeretne, csak tippelünk, és ez zavaró… Ezen remélem a Bliss Alapítványnál ki tudunk találni neki egy olyan kommunikációs lehetőséget, amivel el tudja mondani mit is szeretne. A fenét sem érdekli már, hogy egyedül fog-e menni (dehogyisnem), de kommunikálni tudjuk úgy, hogy el tudja „mondani” mit szeretne, mi fáj…. Nagy tervek, nagy álmok, de összehozzuk.

Dió, na Ő már kemény Dió         

Ami biztos, hogy imádjuk Diót és Ő is minket. Amikor reggel vagy délután nem Apum megy Ferkóért a napközibe (ők még annyira nem hangolódtak egymásra, férfiak), akkor Dió is jön velünk, beül Ferkó mellé, hozzábújik az ölébe, bekísérjük a gyermeket és irány haza. Ha hazafelé hozzuk, akkor már nagyon vagányan kiszáll a kocsiból és határozott (oroszlános) léptekkel beveszi a napközi ajtaját, megkeressük Ferkót, beszállunk a kocsiba, itthon megvárja míg kiveszem a kisgazdát és jöhet, majd a lakásban körbeugrálja és puszilgatja, szagolgatja Ferkót, majd jön a gyermek védése :)
Enikővel tornáztak Ferkóval, és Ferkó a nem tetszését sírással fejezte ki, erre Dió jött hozzám hogy baj van…. édes pofa :)
Fürdésnél már automatikusan jön a fürdőszobába, ettől félt az elején nagyon.
Ferkó lefektetésénél jön, itt igaz nem marad a szobában sokáig, mert az én ágyam gurulós-fékezős és a mozgó ágy még mumus neki, de jön.
Ferkóra is, és az egész családra jó hatással van, és biztos hogy Ő is nagyon szeret minket, olyan ki lököttke :)

de
Kicsit csüggedve, de még nem teljesen reményt vesztve érzem magam.
Dió nagyon félős, mindentől és mindenkitől. Itt értem pl a széltől mozgó bokrot, az embereket, a zajokat, a tényleg mindent. Este, ha Ferkó szól, vagy csak megmozdul és én persze ott vagyok mellette és azonnal vele foglalkozom, Dió már menekülőre fogja, valószínű megijed. Jelenleg azt próbáljuk, hogy egy kockára összecsukható matracot teszek az ajtóba és így nem tud éjszaka meglépni, ilyenkor a gardróbba megy és ha Ferkó rendben van, akkor Őt is babusgatni kell, hogy minden rendben…. ez éjszaka nem túl kellemes dolog. Igen, reagál éjszaka, és mondhatjuk, hogy félrevonul, hogy a gyerekkel tudjak foglalkozni, de ez inkább iszonyatos félelem részéről.
A kutya suliban már addig eljutottunk, hogy pár lépést elmegy mellőlem, de ez csak pár pillanatig, jó esetben pár percig tart.
A személyi segítő vizsgán, neki határozottnak kell lennie, (http://www.matesze.hu/vizsga.html) nem hátráltathatja semmiben, hiszen Ő a segítség nekem és nem fordítva, így jelenleg ezt a tervet/álmot úgy néz ki, hogy el kell engednem. Oké, hivatalosan nem személyi segítő kutyust kerestünk, hanem rohamjelzőt, de a 2 vizsga nagyon hasonló.
Nem, nem bántuk meg, hogy Dió velünk maradt, csak nem erre készültünk, készültem, szerettem volna.
A rohamjelző vénája még kérdéses, igazából Ferkó sem rohamozik így ez szerencsére nem tanulható dolog számára, maradjon is így. Ha valamiért ráng a gyermek, Dió sokszor inkább elvonul.
Nem tudom, hogy Dió a mérete miatt ilyen félős-e, mert ugye van alacsony termetű kutya amelyik nem ilyen félős, vagy a fajtája ilyen természetű-e. Ha a fajta ilyen, akkor ezen nem igazán hiszem, hogy változtatni tudunk (nem véletlen, hogy nem kínai kutya rendőr kutya :) )
Jövő héten kap egy tanuló igazolványt, amivel több helyre be fogják engedni, és meglátjuk, hogy javul-e dolog ha több mindenhova jöhet. Szocializáció fontos, de igazolvány nélkül kevés helyre engedik be, és valljuk be, hogy nem mehetünk minden nap olyan helyre ahova esetleg beengedik, mert dolgozni is kéne ha a gyermek napköziben van. 
Voltunk már itt az egyik bevásárló előtt, ott a fotocellás ajtóval ismerkedett. Eljutottunk odáig, hogy a 2 ajtó közé be tudtam menni úgy, hogy Ő kint várt ülve, közben jött egy idegen és szépen megvárta míg kijövök (anyu persze kintről figyelte nehogy baj legyen).
A morgás és ugatással is bajok vannak, nagyon nagy bajok. Apura és testvéremre folyamatosan morog, sőt, ugat is ami megint nem jó, mert Ferkó is ugrik tőle nagyokat, és ugye lakásban nem ugatunk, főleg nem családtagra. Biztos, hogy van benne egy védés,mert ma is pl voltak az udvarban idegenek (a kéményt  csinálták végre a szomszédban, hogy ne fulladjunk meg a füsttől) és egészen addig semmi baja nem volt velük, míg Ferkóval haza nem értünk, mert utána ahogy csak a  lépcsőnk felé közeledtek máris morgott és ugatott. Na, ez egy orvosi vizsgálatnál nem igazán hiszem, hogy pozitív lenne.
A fekvésnél is (feladat a vizsgán) problémája volt, mert a rövid szőre miatt nem akarta, főleg a nagyobb fűben nem, most ezen javítunk és hagyjuk nőni a szőrét. És kényes :) ahogy a fürdés után telnek a hetek, jobban koszolja magát, de ha sáros-bogáncsos a szőre, azonnal tépi. Igen, bogáncsos 1-1 nagyobb futtatás –játék után, de nyugi, kiszedem belőle ahogy hazaérünk.
Elképzelhető, hogy én várok el túl sokat, és Dió „csak” a család szerető kutyája marad, de nagyon szerettem volna, ha ennél többet is ki tudunk hozni belőle, hiszen tervek voltak mikor kerestünk kutyust, de ami biztos, hogy okos és boldog kutyus.
Persze ezt a tanfolyamot a kutya suliban végigcsináljuk, én már most nagyon sokat tanultam kutyául, de nagyon el kell gondolkozni, hogy érdemes-e tovább folytatni az iskolát.
Persze nincs eltemetve a dolog, de ….. meglátjuk hogyan tovább. Természetesen a kutyakiképző csapattal, főleg Beával folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és természetesen megbeszélünk mindent.
Igen, az is lehet, hogy időt kell neki is hagyni még, olyan mint a Ferkó, idő és kitartás :)

A játékait még véletlenül sem hozza kézbe, begyűjti anyuék szobájába:

Futni is nagyon tud, a labda a minden :) 

És dolgozni is nagyon tudunk :) (minden munka után, hatalmas simi és móka van) 

 

Nyár végi összefoglaló, avagy ami kimaradt a - képekkel és videóval

Őszintén megvallva, nagyon hosszú volt ez a nyári szünet is, de túléltük :)
Ami nem tetszett, az az, hogy nem volt idén olyan igazi nyár, és hiába szereltük fel mindenféle melegítővel a kerti medencét, keveset tudtunk benne fürdeni. Talán majd jövőre.

Augusztus nem csak a Mamánál hozta meg az allergiát, hanem Ferkónál is. A szeme olyan csúnyán begyulladt, hogy szteroidos szemcsepp kellett a kezelésére. A Svábhegyi intézményben 1 na alatt kaptunk időpontot allergiavizsgálatra, ahol kiderült, hogy igazából tavasztól őszig mindenre allergiás Ferkó (parlagfű, pollen, tavaszi virágos, penészgomba….) így most kaptak Mamával együtt szemcseppet meg gyógyszert, és megbeszéltük a doktornővel, hogy már jövő májusban elkezdjük a kezelésüket, hogy mire jön a durva parlagfű szezon, ne legyen ilyen rossz nekik.

Még júniusban kaptam egy levelet, hogy egy barátom ajánlott minket egy zárt csoportban lévő felhívásra, ami arról szólt, hogy a Zalai szállodások ajánljanak fel 1-1 családnak pár napos nyaralást, teljes ellátással. (ha jól tudom, összesen 2 hotel adott csak ilyen fantasztikus lehetőséget).
Igazából addig el sem hittem, míg el nem utaztunk :)
Zalakaroson laktunk, ebben a fantasztikus hotelben: http://bonihotel.hu/
A hotel tényleg családias, szuper személyzettel. Ferkó minden vacsorája külön volt kezelve, turmixolva neki, amikor nem volt olyan vacsora ami neki is ehető lett volna, készítettek neki pl tejbegrízt. Sokan nem tudják szerencsére, de ezek nagyon nagy dolgok, és nagyon jól estek. Köszönjük :)
Azért én nagyon sajnálom, hogy ez a kezdeményezés nem terjedt el,és remélem hogy megy a híre majd, mert sok olyan család ahol fogyatékkal élő gyermek van, csak így tud elmenni kikapcsolódni, és ez a pár nap élmény, felejthetetlen :)
Ferkó is nagyon élvezte a strandolást, voltunk sodrós vízben (ez nem volt új neki igaz), de  a hullámmedence és a csúszda is új élményt adott neki, és nekünk is. Voltunk séta hajókázni, na az még mindig unalmas dolog...

A kommunikáció területén is nagyon jól haladunk, igazából erről szólt ez a nyári szünet. Ferkó jobb keze az igen, a bal a nem. A bal kezét gyönyörűen emeli, ha nem kér több enni vagy innivalót. Na az innivalóból nem engedek, de szólok mindig hogy igen, látom hogy jelezte a kezével, hogy nem kéne több, de legalább 1 pohárral (50ml) minimum óránként meg kell inni.
Amikor helyzet van, pl a hintába beteszem, előtte is meg szoktam kérdezni, hogy van-e kedve hozzá. Ha a bal kezét emeli határozottan, akkor is elmondom, hogy oké, a nem-et választotta, így nem megyünk hintázni. Ha nem jelez, akkor megyünk és mondom mindig hogy hangosan szóljon ha ki szeretne szállni. Ha szól, akkor megállítom a hintát és megkérdezem, hogy ki szeretne szállni? Ha a válasz az igen, akkor elmondom, hogy azt választotta, hogy igen, ki szeretne szállni és kiveszem. Na ez mindig nagy mosolyt hoz magával, hiszen Ő válaszolt és meg megértettem :D
Próbálkozunk több dolognál is így, igazából mindennel, hogy válaszoljon egyértelműen. Az oké, hogy én olvasok a gondolataiban, de pl a napköziben is abból értenek, ha biztosan használja a jeleket.
Szavakkal is kommunikál, egyre változatosabban beszél. Imádom a csicsergő hangját :D

Most már a 4. injekciót kapta a serdülés leállítására. Ami biztos, hogy lenyugodott a gyermek. Nincs durva rángás, ha van, az valami jelzés hogy pl éhes, akár fáj valami (pocak), elzsibbadt este…. de pár gyenge rángás és vége. A szőrösödés is megállt, sőt, kevesebb is lényegesen. A herék nagysága is kisfiús lett, és ami a legfontosabb, a közérzete sokkal jobb, 0 feszítés van :) Ha áll pl, azt a saját erejéből teszi. Ha ül, azt a saját erejéből és nem mert meg van pukkanva. Persze vannak kóros kéz, fej…. tartások, de ezen lófütty sem tud segíteni, ezt neki kell korrigálnia jó irányba. Persze, próbáljuk a jó irányba terelni, de ugye a fránya idegrendszer….

Dió aranyosan őrzi Ferkót. Ha alvásból felébred, jelez. Jön, „szól”, és tenyérbökés orral a jele annak, hogy Ferkóval van valami, mennem kell.
Volt 2-3 olyan alkalom is, mikor Ferkó éjjel belekezdett a rángásba, ami lehet epis volt, mert Dió kiszaladt a szobából és anyuhoz ment. (vagy lehet csak megijedt, de jelzett). Vagy gyanúsan elhúzódott Ferkótól, olyan volt mintha nem akart volna útban lenni, de ott maradt azért a közelben. Nagyon szeretjük :)
Ferkó ma is szólt neki, hogy menjen oda hozzá. Nagyon helyesek voltak. Dió messzebb feküdt le mint ahogy elértük volna, és nekem nem akart most megmozdulni. Mondtam Ferkónak, hogy szóljon neki, hogy Dió gyere ide. Ferkó szólt a maga nyelvén, Dió meg közelebb jött :D

Szemészeten is voltunk. Már csak a bal szemet kell ragasztani heti 2 alkalommal, és a szemüveg is marad. Jobban használja a szemeit, de a kancsalság ellen ragasztunk.

Holnaptól napközi… ÉLJEEEEN :D

 
A Facebookon, Fefe élete oldalon sok kép és videó található a nyárról: https://www.facebook.com/Fefe-%C3%A9lete-232981653469628/?ref=ts&fref=ts

Nyári szünet utolsó napján, Ferkó is mosolygós: 

 

Nyár eredménye, csodaszép szeplők: :)

És a mai kacagós videó:

Dió, az új családtag

Szöveges beszámoló a Fefe élete Facebook oldalon: https://www.facebook.com/Fefe-%C3%A9lete-232981653469628/?fref=ts

Képes és videós beszámoló:

Amikor Kati elment, megkaptam kint Dió kicsi pakkját, és mikor visszamentem, ez a látvány fogadott. Itt döntöttünk azonnal, hogy igen, Dió ha lehet, részünkről biztosan marad :)

Ferkó vacsorázik, Dió figyel már az első este 

Ferkó átfordult Dióhoz, de sajnos erről nem csináltunk fotót. 

Oroszlán :)

Bújik, Ferkó meg mondja :)

Altatjuk Ferkót :)

Mama, Ferkó és Dió ismerkednek:

Dió etetés

És a simogatás, ami tényleg nagyon nagy szó, mert Ferkó idáig ilyet nem tett

És Ferkó mondja és mutatja :) Videóval

És Ferkó mondja és mutatja :) és ettől nagyon boldog :) (mi is)

Neurológiai kontroll

Szerdán megvolt a neurológiai kontroll. A doktornőnek elmondtuk a megfigyeléseinket. Ferkó az utóbbi kb 1,5 évben azzal küzd, hogy ébredés után elkezd … hogy is mondjam.... görcsölni. Mivel ugyanolyan ez a jelenség, mint 2012 környékén, így elkezdtünk gondolkozni, mi is válthatja ki. Lehet megint a reflux? Lehet a tej? Lehet epi ismét?
Oké, első mindig a neurológia. Mivel akkor nem mutatott ezekre a görcsökre epis működészavart, így jött a többi lehetőség.
Oké, kezdjünk tejmentes étkezést. Az egyik gasztrós orvossal is konzultáltunk, és a tünetek alapján arra jutott, hogy igen, a tej okozhatja a problémákat. A vérvizsgálat viszont negatív lett, de a tejmentes étkezést elkezdtük. Jött egy kilégzéses vizsgálat, ami ugyan nem mutatott 100% laktóz érzékenységet, de jelzett kisebb problémát. A 24 órás ph mérés eredménye nem volt annyira drasztikus mint évekkel ezelőtt, de visszakapta a savlekötőt.
Közben persze mentek a neurológiai vizsgálatok is. Egyszer az volt, hogy ez nem epis roham, majd hogy mégis, de akkor gyógyszer és kísérleti kezelés, ebből orvos váltás lett, majd ott szerintük epis roham, így gyógyszerváltás, ami még több problémát okozott, az orvossal sem voltunk megelégedve így megint váltottunk. A mostani orvos jó. Az első vizsgálat eredménye, hogy igen az epilepsziás működészavar ott van folyamatosan, tehát gyógyszer kell, vissza a régi gyógyszerhez. (agykárosodás, működészavar mindig is meglesz)
A görcsök megfigyelésében érdekes eredmény alakult ki, méghozzá hogy felébred Ferkó, és kis idő után elkezd gyengén megrángani. Ez úgy néz ki, hogy a jobb kezét elkezdi megemelni (mintha belekalimpálna egyet a levegőbe), idő után jön a fejecske is jobbra, majd mint egy hullám a 4 végtagra kiterjedő 1-1 megrángás jön. 1-1 rángás között akár több másodperc is eltelik. Ez van, hogy nagyon gyenge, és elterelhető a figyelme, van, hogy elég erős rángást produkál. Minden egyes ilyen görcsnél van kapcsolat vele, tehát figyel, többször próbál is beszélni, a szemével figyel… de csak beráng. Mindig valami újjal tudjuk leállítani. Van olyan eset is, amikor már nagyon belehergeli magát, na akkor megy bele az epis rohamba ami kis idejű és ugyanolyan rángás típus, de ritmusos. Szerencsére ez nagyon, nagyon ritka és Diazepamos beavatkozást nem igényel.
Volt, hogy a cica bevonásával azonnal abbamaradt a rángás, mert a figyelme a cica simogatásával elvonódott a rángásról. Volt, hogy igen, rákiabáltam, arra meglepődött és abbahagyta. Próbáltam ezt másik alkalommal is, de akkor már nem vált be. Van, hogy arcsimogatással azonnal szűnik.
Mivel 1-1 epilepsziás rohamot így leállítani nem lehet, így ezek biztosan nem epilepsziás eredetű, de bele tudja magát hergelni. A doktornővel való beszélgetésnél megtárgyaltuk, hogy igen, az agy egyik része a serdüléssel van kapcsolatban, és mivel az is problémás terület Ferkónál, így az is okoz problémát a jelenleg újra kialakult epilepsziás működésbe. Az agy másik része, ami az információ áramlásért felelős, na ugye az is érintett, így az is okoz problémát. A lényeg, hogy az agy egész területe érintett, tehát nem 1-1 pontból indul a működészavar (nem műthető), hanem az egész agyat. A rossz működés sajnos okoz olyan problémát, mint a feszesség, ez egy rossz megszokás, és így alakult ki az ébredés utáni rángás is. Sajnos valamiért az agyacskája azt mondja, hogy ez egy jó dolog, ezt neki csinálnia kell, ezt megszokta és erről leszoktatni bizony veszett nehéz dolog lesz…. de sikerülnie kell.  
A szerdai eeg-ről előre én sem tudtam, így nem is mondtam Ferkónak, ezért a váratlan esemény eredménye az lett, hogy 1,5 óra után leszereltük a készüléket. A doktornő többször látta a vizsgálat alatt, és látta, hogy stresszes a gyermek. Ilyen feszítése, szenvedése régen volt, még az előző gyógyszeres korszakában alakult ez ki. Semmi nem volt jó. Sem ülni, sem inni, sem éneklés, sem fekvés, sem Mamára cserélésem, semmi. Ahogy lekerült Ferkó buksijáról a szerkezet, azonnal megnyugodott, és olyan volt mintha mi sem történt volna… ezt is látta a doktornő, jót mosolyogtunk (kínomban). A lényeg, hogy a jelenleg alkalmazott Topamax gyógyszer mellé a Frisium nevű szert kapja kiegészítésként. (A Frisium tabletta hatóanyaga a klobazám, egy benzodiazepin származék, amely súlyos, a mindennapi tevékenységet gátló vagy elviselhetetlen szorongás rövid távú kezelésére javasolt. Epilepszia kiegészítő kezelésére is adható.)
Szorongás? na igen, hogyan is lehetne, hiszen úgymond arany élete van…. de mégis lehet, hiszen kötelező torna van a tornásszal (imádjuk, de akkor is kötelező dolgok mikor itt van). Csúnyán hangzik, de azt csináljuk, amit mi akarunk. Szurkálások: vérvétel, injekciós, gyógyszerek.
Persze, próbálja a nem tetszését esetleg kimutatni, de ugye nem tudom kitalálni mikor mit is szeretne. Igenis, van kötelező napközi, ahol nagyon aranyos mindenki, de akkor sem tudja (még) elmondani, hogy Ő mit is szeretne. Igen, nem tud megmozdulni magától, de azon vagyunk, hogy ez változzon. Igen, ezektől mind lehet depis, szoronghat is, és meg is szokhatta az agya hogy neki olyan rossz. Hogy ezen hogyan változtassunk? passz.
Beszélgettem több érintett szülővel, és ami biztos, hogy a fogyatékkal élő gyermekeket is kell nevelni…. na de hogyan? ha rángás közben rászólok erősebben, az baj, ezt már észrevettem, így ezt nem alkalmazzuk. Igen, ha máshogy nem tudjuk kihozni belőle, akkor igenis erősebb hangnem jön, hogy tanulja meg melyik az a hangnem ahol már tényleg elfogyott a türelem.
Este, lefekvésnél mindig mondom neki, hogy szóljon, hangosan szóljon ha jöjjek, és ha szól és megyek, na akkor nagyon boldog én meg nagyon dicsérem :)
Dicsérjük jelenleg még többet, hogy amit csinál az nagyon jó, és nagyon okos.
Megpróbálunk valamilyen kommunikációs variációt kitalálni szakember segítségével, és így hátha a kommunikációs probléma miatt felgyűlt feszültség, düh akár, csillapodni tud és megértjük egymás.
A serdülés leállítására kap ugye havi szurikat, vagyis az első 2 adag 2 hét alatt ment, most már csak havonta lesz 1, remélhetőleg a 3-4 szuri után látványosabb eredménye lesz, ugye ez is okozhat viselkedési problémát, mint egy kamasznál.
Mivel a savcsökkentő adása óta érdemi változás ne történt,így azt elvettük szépen fokozatosan.
A laktóz mentességet tartjuk, ha laktóz tartalmú ételt kap, ahhoz adunk laktáz cseppet.
És ugye a széklet. Jelenleg még mindig küzdünk azzal is, így az is okozhat problémát. Kapja a Makrogolat, de jelenleg csak azt értük el vele, hogy a széklet nem beton kemény, de még mindig beavatkozást igényel.
Nehéz dolog ez, el sem hittem volna, ha valaki azt mondja, hogy Ferkó lehet depis, lehetnek viselkedési problémáink… de lettek.
Most a nyári szünetben újratervezzük az életünket, és remélem a közös kommunikációban haladunk, mert az nagyon hiányzik.
Na és ugye a rendszeresség. Kicsi korában állandóan azt kaptuk, hogy nincs megszokott rendszere a gyereknek. Na de kérem, hogyan is lehetne? Egyik nap torna, majd orvos, majd napközi, napköziből egyből haza, máskor uszoda a napközi után, jönnek a szünetek (téli, tavaszi, őszi, nyári, nálunk is iskolarendszer van). 2 dolog fix a napban, ez a reggeli menet (reggeli, kicsi tv míg mi kv-t iszunk és a reggeli leülepszik a pocakban, fogmosás, öltözés) és az esti menet (fürdés, vacsora, fogmosás, alvás).
Tudom én, hogy nem gép, de édesem hogyan is tudná megszokni a rendszert, ha az nincs és nem akarom a rosszat látni, de soha nem is lesz.
Ezek ördögi körök :( és bárki bármit mond, piszkosul el lehet fáradni benne.