Szabad lábakon :) és a többi

3 hosszú, nehéz hét után a mai napon végre megszabadultunk a varratoktól és a gipszsíntől. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ezt a napot már az egész család 2,5 hete várja. Komolyan nagyon nehéz napok voltak ezek, mert az első napokban még buli a rajzolás, festés, zenélés, az új formabedobó….. de 3 hétig??? UNALMAS. Már mindent utáltunk, a napsütés nagy barát volt, mert azért azzal nyertünk 30-50 perceket :) Elsétáltunk a cukrászdába, voltunk bevásárolni, de azért gipszsínnel a gyerek lábain nem olyan mókás, főleg neki nem, de egy hősként végigcsinálta. 

Szóval ma reggelre volt időpontunk az ortopédiára Szabó dokihoz. Ő operálta Fefe lábát, és mivel szimpatikus doki így maradunk nála, ja és persze azért számít hogy elvállalta Fefét :)
A varratszedés fájdalmas volt, 3 hét alatt már begyógyultak a sebek, a varratok kezdtek beszáradni és begyulladni, 1 ki is dobta már magát. A legfájdalmasabb a lágyéknál volt, az nagy ordítás mellett került kiszedésre, és próbáltam a Vuk-ot énekelni, a doki fütyülni, de már a Vuk sem hatott. Hátul a láb hajlatban nem volt olyan vészes már. Egyik varratnál figyeltem, majd igazi hősként belebújtam Fefébe, én ezt nem bírom (Mama sem) :S
Mivel van sínünk, amiben nyújtva (nem feszítve, csak nyújtva) van a láb, így az marad éjszakára, 4-5 hónap múlva kontroll.
Mivel szeretnék még segédeszközökre receptet kérni, így csütörtökön beugrunk a dokihoz. 

A következő kör ma a trauma volt, ahol még a múlt héten megbeszéltem a Novoth doktorral (köszönöm az ajánlást, nagyon szimpatikus orvos) egy találkozót, hogy ha megyünk úgy is, lessen már rá Fefe kezeire legyen olyan drága. Jött velünk a szuper tornászunk is, amit nagyon köszönök :) Ő ebben azért csak okosabb. A lényeg, hogy szerencsére a doki őszintén megmondta, hogy neki itt nincs mit tennie, mert Fefe kezei nem sebészi esetek, nincs eldeformálódva, nincs olyan állapotba, amit sebészetileg kéne helyrehozni. A záróra ráírta, hogy javasolja az éjszakai karsínt, ami válltól az ujjak végéig érnek, de mindenféleképpen alapon kimozgatás után csináltassuk az első méretet, amit Szabó dokival csütörtökön fogunk megbeszélni.
Szerinte jó volt a Nazarov műtét, és Botox kezelést továbbra is hasznosnak gondolna.
Azért az nagyon szuper, hogy nem kell műteni a kezeit :) A doki szerint látszik, hogy veszedelmesen sok munka van benne…. hát van, de megérte és nem hagyjuk abba az biztos.

Csütörtökön gasztroenterológia, a savlekötőt szeretném visszaadni Fefének, ezt beszéljük át az orvosunkkal. Utána ortopédiai megbeszélés. 

Holnaptól ovi :) 

Jelenleg a terv az, hogy visszatérünk az óvoda + heti 2 gyógytorna a tavaszi szünetig. A szünetben szeretnék intenzív torna hetet Fefének beüzemelni, ha meg tudjuk oldani akkor Botox kezeléssel együtt.
Most térjünk vissza abba a helyzetbe, hogy Fefe gyerek, és nem kínlódunk egymással, Ő nem szenved a fájdalmaktól. 

 Itthon azért a gipszsín többször átkötöttük, vagyis inkább igazítottuk, mert csúszkált... láttam akkor is Fefe lábát, de ma mikor levágta a doki a kötést... majd sokkot kaptam olyan kis vékonyka lett :( most aztán kezdhetjük az izomépítést újra.... Enikőnk (tornászunk) szerint nem lesz olyan vészesen nehéz feladat..... meglátjuk :S

Kötés holnap lekerül.

 Varratszedés után:

 Én már nagyon kiváncsi voltam, hogy Fefének hogy fog tetszeni újra a lábaira állni... igazából azt hittem Ő is erre vár végre, de ez picit hosszabb menet lesz... tudom, 3 hét az 3 hét lábon nem állás. 

 

Azért borzasztó az egészségügy helyzete, az a rohanás ami 1 vizsgálat alatt megy, iszonyat. Jegyzetelned kell otthon, hogy mi az amit fontos megkérdezned, mire vagy kíváncsi, egyáltalán mi a helyzet a gyerekkel, de még így is kimarad a 90%-a mert mindenki rohanásban van. :( A doki kedves, aranyos, azonnal mondta, hogy mindent csinálhat Fefe, holnaptól zuhanyozhat (ma még cicamosdás), majd fürödhet és nincs olyan hogy tilos….. de akkor is rohanásban van egyik vizsgálóból a másikba, valahova elhívják, rohan tovább és ez megy minden nap…. iszonyat :(
Így a segédeszközök átbeszélése majd csütörtökön…. még jó hogy pont kell mennünk.....
Ilyenkor mindig úgy érzem, hogy nem teszünk eleget Feféért… mert rohanásban van mindig mindenki és olyan az agyam mint a szita, leblokkolok :( na de majd csütörtökön…. remélem…. vagy az orvosoknak lehet sok minden egyértelmű, de nekünk szülőknek nem az, velünk beszélni kell.