Ma mivel szabadnapunk volt, így elmentünk sétálni.
A térképen néztük itthon, hogy van egy nagyobb park, oda sétáltunk el. Nagyon szép volt :)
És ahogy a képen is látni, állandóan csókolózunk :)
2013. május 30.
2013. május 29.
Varsó képek 4
Mivel ma nagyon szép idő lett, így fogtuk magunkat és elmentünk sétálni. Van itt a közelben egy nagyon szép park, tisztán tartott, fás, kacsás, madaras és szúnyogos (naná hogy megtaláltak).
Varsó 3-4 összefoglaló
Terápia:
Tegnap jött a tolmács hölgy. Igazából Ő egy idősebb hölgy, aki mindig jön ha magyar család érkezik, hogy a nyelvi nehézségek ne okozzanak gondot. Megbeszéltük, hogy Ania mit lát Fefén, és hogy szerinte mit kéne csinálni. Igazából az már az első nap kiderült, hogy szavak nélkül is megy a dolog, hiszen az összes terapeuta vérprofi. Folytatjuk a csípő tornáztatást, a fejtartás javítását, a kezek használatát.
Kérdezte, hogy otthon hogyan kezelik, amire sajnos azt kellett hogy mondjam, hogy nem igazán tudnak Magyarországon ilyen gyerekekkel mit kezdeni. A 3,5 év alatt, a Vakodában találtunk egymásra olyan fejlesztővel, aki ért Feféhez, tudja, hogy mit csináljon, senki más :(
Itt csak akkor sírt amikor a feszítését nem hagytuk. Pl forgásnál fel kéne emelnie a fejét előre, a gyermek e helyett nyomná magát hátra amit persze nem hagynak. térdelésnél is nyomná magát kifelé, de ezt sem hagyják, így sírás a vége, de inkább ez olyan tiltakozás hiszen az agyacskája a feszítést véli jó reakciónak és ezt baromi nehéz leépíteni (remélem sikerül).
Egy szó mint száz, egyszerűen szuper ez a terápia, a terapeuták.
Itt 2,5 óra 1 foglalkozás. Nem sietnek semmivel, nincs kapkodás, szépen ésszel dolgoznak. Próbálkozunk a kúszással, de ott is inkább azon van a hangsúly, hogy meg tudja tartani megát 1 oldalon a kezén és a lábán, és nem azon hogy haladjon, így nincs sem orrvérzés, sem veszett sírás, csak egyszerű tiltakozás (még).
Igazából nem tudom, hogy ez nálunk miért nem működik, de egyszerűen a magyar terapeuták sietnek, türelmetlenek, kapkodnak, pedig akkor aztán lehetne vállat veregetni, ha olyan gyerekekből faragnának önálló emberként mint Fefe. De ha nem, akkor nem.
Tegnap jött a tolmács hölgy. Igazából Ő egy idősebb hölgy, aki mindig jön ha magyar család érkezik, hogy a nyelvi nehézségek ne okozzanak gondot. Megbeszéltük, hogy Ania mit lát Fefén, és hogy szerinte mit kéne csinálni. Igazából az már az első nap kiderült, hogy szavak nélkül is megy a dolog, hiszen az összes terapeuta vérprofi. Folytatjuk a csípő tornáztatást, a fejtartás javítását, a kezek használatát.
Kérdezte, hogy otthon hogyan kezelik, amire sajnos azt kellett hogy mondjam, hogy nem igazán tudnak Magyarországon ilyen gyerekekkel mit kezdeni. A 3,5 év alatt, a Vakodában találtunk egymásra olyan fejlesztővel, aki ért Feféhez, tudja, hogy mit csináljon, senki más :(
Itt csak akkor sírt amikor a feszítését nem hagytuk. Pl forgásnál fel kéne emelnie a fejét előre, a gyermek e helyett nyomná magát hátra amit persze nem hagynak. térdelésnél is nyomná magát kifelé, de ezt sem hagyják, így sírás a vége, de inkább ez olyan tiltakozás hiszen az agyacskája a feszítést véli jó reakciónak és ezt baromi nehéz leépíteni (remélem sikerül).
Egy szó mint száz, egyszerűen szuper ez a terápia, a terapeuták.
Itt 2,5 óra 1 foglalkozás. Nem sietnek semmivel, nincs kapkodás, szépen ésszel dolgoznak. Próbálkozunk a kúszással, de ott is inkább azon van a hangsúly, hogy meg tudja tartani megát 1 oldalon a kezén és a lábán, és nem azon hogy haladjon, így nincs sem orrvérzés, sem veszett sírás, csak egyszerű tiltakozás (még).
Igazából nem tudom, hogy ez nálunk miért nem működik, de egyszerűen a magyar terapeuták sietnek, türelmetlenek, kapkodnak, pedig akkor aztán lehetne vállat veregetni, ha olyan gyerekekből faragnának önálló emberként mint Fefe. De ha nem, akkor nem.
Terapeuta:
Már ismernek minket a terapeuták Magyarországról, hiszen 4 alkalommal már voltunk ilyen kezelésen.
Mindenki mosolygós, jókedvű, dalolászós.
Ma reggel is, mehettünk a helyünkre, és az egyik terapeuta mosolygósan szólt, hogy: „Szia Fefe. Hogy vagy?” Igen, magyarul :) Én is és Fefe is mondtuk, hogy jól :) (Fefe is mondott valamit, így fogjuk rá hogy azt, hogy jól)
Már ismernek minket a terapeuták Magyarországról, hiszen 4 alkalommal már voltunk ilyen kezelésen.
Mindenki mosolygós, jókedvű, dalolászós.
Ma reggel is, mehettünk a helyünkre, és az egyik terapeuta mosolygósan szólt, hogy: „Szia Fefe. Hogy vagy?” Igen, magyarul :) Én is és Fefe is mondtuk, hogy jól :) (Fefe is mondott valamit, így fogjuk rá hogy azt, hogy jól)
Holnap
szabadnapunk van, itt ünnep lesz, pénteken délután megyünk, és most szombaton
is. Aztán vasárnap szabad nap lesz, és a következő héten hétfőtől péntekig
minden nap.
Ma végre süt
a nap, így a délután elmegyünk sétálni, felfedezzük mik is vannak errefelé :)
Kaja:
Na az nem a mi szánk íze szerint készül. Próbálkoztunk hétfőn is és kedden is, de többet nem kísérletezünk, ma inkább főztünk magunknak. Nekünk túl fűszeres ez az étkezés.
Na az nem a mi szánk íze szerint készül. Próbálkoztunk hétfőn is és kedden is, de többet nem kísérletezünk, ma inkább főztünk magunknak. Nekünk túl fűszeres ez az étkezés.
Képek:
Nem készítek képeket a terápiáról. Itt van egy szabály, hogy ne tegyünk fel az internetre a torna alatt készített fotókat, amit tiszteletben tartunk. A miérten gondolkoztam, de egyszerű a válasz, egyszerűen nem biztos hogy olyan képet készítenék ami rájuk nézve pozitív lenne. Van, hogy a csípőjével van elfoglalva a tornász és pl a fejecske nem úgy áll ahogy az „normál” esetben állna, vagy a kezével foglalkozik és közben pl a lábát nyomja ki. Szépen haladunk, csináljuk, Fefe ügyesedik és majd azt kell hogy lássa mindenki, hogy milyen ügyesen fejlődik.
Nem készítek képeket a terápiáról. Itt van egy szabály, hogy ne tegyünk fel az internetre a torna alatt készített fotókat, amit tiszteletben tartunk. A miérten gondolkoztam, de egyszerű a válasz, egyszerűen nem biztos hogy olyan képet készítenék ami rájuk nézve pozitív lenne. Van, hogy a csípőjével van elfoglalva a tornász és pl a fejecske nem úgy áll ahogy az „normál” esetben állna, vagy a kezével foglalkozik és közben pl a lábát nyomja ki. Szépen haladunk, csináljuk, Fefe ügyesedik és majd azt kell hogy lássa mindenki, hogy milyen ügyesen fejlődik.
2013. május 28.
Varsó 3 képek
Ma délután végre elállt az eső, így gondoltuk kicsit körbenézünk. A Mama mondta, hogy persze, majd Ő tolja a kocsit :)
Így jutottunk át a másik oldalra :)
Így jutottunk át a másik oldalra :)
Sikeresen leértünk :)
2013. május 27.
Varsó 2
Az éjszaka
jól telt. Fefével 1 ágyban alszunk, a mamának meg van egy vendég matraca.
Reggel elmentünk a terápiára számomra igen nagy izgalommal :) Ahogy odaértünk, azonnal ismerős arcokkal találkoztunk, sok terapeutát „ismerünk” már.
A mi tornászunk G. Ania lett. Az eddigi Olinekes terapeutánkat is Anianak hívják, csak Ő most nem tud itt lenni, de azt kell hogy mondjam, hogy nagyon de nagyon jó a mostani is.
Ania egy nagyon kedves, dalolászós fiatal terapeuta, aki azonnal rálátott hogy mit is kell csinálnia Fefével :) Szerintem a régi és a mostani tornász megbeszéltél, hogy eddig miket csináltak Fefével, és hogy mit kell folytatni, így 1 szavam sem volt, csak megmutattam a csípőröntgent. A szavakról jut eszembe, hogy Ania lengyelül és angolul tud, én meg magyarul :) Persze mama is ott volt velünk aki kicsit gagyog angolul, így azért el nem veszünk :) Lesz tolmács is, csak ma sajnos nem tudott eljönni, majd holnap (remélem).
Reggel elmentünk a terápiára számomra igen nagy izgalommal :) Ahogy odaértünk, azonnal ismerős arcokkal találkoztunk, sok terapeutát „ismerünk” már.
A mi tornászunk G. Ania lett. Az eddigi Olinekes terapeutánkat is Anianak hívják, csak Ő most nem tud itt lenni, de azt kell hogy mondjam, hogy nagyon de nagyon jó a mostani is.
Ania egy nagyon kedves, dalolászós fiatal terapeuta, aki azonnal rálátott hogy mit is kell csinálnia Fefével :) Szerintem a régi és a mostani tornász megbeszéltél, hogy eddig miket csináltak Fefével, és hogy mit kell folytatni, így 1 szavam sem volt, csak megmutattam a csípőröntgent. A szavakról jut eszembe, hogy Ania lengyelül és angolul tud, én meg magyarul :) Persze mama is ott volt velünk aki kicsit gagyog angolul, így azért el nem veszünk :) Lesz tolmács is, csak ma sajnos nem tudott eljönni, majd holnap (remélem).
Kaja: a
terápiás centrum egy hotel alsó szintjén van. Itt van lehetőség 12-től
ebédelni. Nagyon kedvesek voltak itt is, mert Fefének leturmixolták az ebédjét.
Mi már 11.30-kor végzünk, így a recepcióssal megbeszéltük, hogy szerzünk dobozt
és a szállásunkra el tudjuk vinni az ételeket. Oké, persze, szerzünk dobozt, na
de honnan? Irány a Tesco. Na ott nincs doboz, így az okos fejemmel kitaláltam,
hogy vegyünk 2 nagy fagyit, gyereknek 1 nagy joghurtot amit itthon kirakunk
lábosba és azokkal el lehet hozni a kajákat. Mama visszament az étterembe, és elviteles
dobozokba kaptuk a kajánkat. Így most van 2 nagy doboz fagyink, ami nem lenne
baj, csak itt 12-től esik az eső és igen hideg van, na de sebaj, fagyit eszünk
fagyival :)
Képet ma nem
tudtam csinálni, egyszerűen nem értettem mit mond Ania a fényképezésről, így
legyintettem, hogy mindegy :) majd holnap a tolmács segítségével megbeszélünk
mindent.
Terápia: Fefe
veszett ügyes. Volt 1-2 alkalommal, hogy reklamált, de becsülettel
végigtornázta a 2,5 órát. Ania is a testtartásra, fejtartásra, arckezelésre összpontosít,
így tuti nagy sikerrel zárjuk majd a 2 hetet :)
Ma sem nem
tudtunk sétálni menni, remélem holnap sikerül kimozdulni kicsit.
Fagyizunk :)
2013. május 26.
Varsó 1 összefoglaló
Végre eljött ez a nap is, elindultunk Varsóba intenzív mozgásfejlesztésre.
Reggel 9-re kiértünk a reptérre, 20 perc múlva már be is lehetett csekkolni, a poggyászt feladni. A reptéren kicsit sírós és feszült volt Fefe, de valószínű tőlem vette át mert én aztán alig bírtam magammal az izgalomtól :)
Feladtuk a nagy poggyászt és mehettünk a beszállókapuhoz. Ott a csomagellenőrzésnél a gyermek italába bele kellett inni, majd jött a többi csomag ami érdekes volt mert 3 kis kézi poggyászt vittünk ami tele volt konzervvel, krémmel, fogkrémmel és minden olyannal ami akár folyadéknak is minősülhet, így a hölgy mondta, hogy lehet kipakolni, de szerencsére az egyik biztonsági mondta, hogy mehetünk :) Talán még most is pakolnánk :D
Vártunk még kb 1 órát mire kinyitották a beszállókaput. Itt annyiból volt elsőbbségünk, hogy Fefével elsőként szállhattunk fel a kisbuszra majd a repülőre.
Szerencsére sem a felszállás sem a leszállás nem okozott gondot, utazás alatt kicsit felvettük hogy ne zsibbadjon el nagyon, és hogy esetleg igyon.
A leszállásnál a babakocsi előkerítése okozott kis gondot, de szerencsére meglett időben, így a mama az utánunk jövő autóbusszal jöhetett.
A reptéren fogtunk egy taxit ami elhozott e megbeszélt sarokra (képet tettem fel erről az eseményről is). Itt volt egy kis aggódás, hiszen fogalmunk nem volt hogy most hogyan is tovább.
Magda megadta a szállás tulajdonosa telefonszámát is és a tolmácsét is, így mikor magára talált a telefonom felhívtam, hogy most akkor hogyan tovább :) Gyorsan jött a szállásadónk és elfoglaltuk a szobánkat.
Nagyon helyes kis garzonunk van egy új építésű társasházban. Teljesen felszerelt, van mikró, hűtő, mosógép, mosogatógép, tűzhely, kádas fürdő, porszívó, tényleg minden :)
A bolt 5 percre, a terápia is kb 5 percnyire található.
Délután elindultunk sétálni, de esett az eső, így csak a kapualjig jutottunk :)
Fefe egy igazi hős. Nagyon türelmes és kitartó volt végig, sem a repülőn sem a várakozások alatt nem volt semmi panaszkodása. Szépen figyelt mindent, amikor volt valami akkor azt szépen elmondtuk neki és Ő válaszolt és kitartott :)
Holnap reggel 9-re kell menni a terápiára és kezdődhet a további ügyesedés :)
Reggel 9-re kiértünk a reptérre, 20 perc múlva már be is lehetett csekkolni, a poggyászt feladni. A reptéren kicsit sírós és feszült volt Fefe, de valószínű tőlem vette át mert én aztán alig bírtam magammal az izgalomtól :)
Feladtuk a nagy poggyászt és mehettünk a beszállókapuhoz. Ott a csomagellenőrzésnél a gyermek italába bele kellett inni, majd jött a többi csomag ami érdekes volt mert 3 kis kézi poggyászt vittünk ami tele volt konzervvel, krémmel, fogkrémmel és minden olyannal ami akár folyadéknak is minősülhet, így a hölgy mondta, hogy lehet kipakolni, de szerencsére az egyik biztonsági mondta, hogy mehetünk :) Talán még most is pakolnánk :D
Vártunk még kb 1 órát mire kinyitották a beszállókaput. Itt annyiból volt elsőbbségünk, hogy Fefével elsőként szállhattunk fel a kisbuszra majd a repülőre.
Szerencsére sem a felszállás sem a leszállás nem okozott gondot, utazás alatt kicsit felvettük hogy ne zsibbadjon el nagyon, és hogy esetleg igyon.
A leszállásnál a babakocsi előkerítése okozott kis gondot, de szerencsére meglett időben, így a mama az utánunk jövő autóbusszal jöhetett.
A reptéren fogtunk egy taxit ami elhozott e megbeszélt sarokra (képet tettem fel erről az eseményről is). Itt volt egy kis aggódás, hiszen fogalmunk nem volt hogy most hogyan is tovább.
Magda megadta a szállás tulajdonosa telefonszámát is és a tolmácsét is, így mikor magára talált a telefonom felhívtam, hogy most akkor hogyan tovább :) Gyorsan jött a szállásadónk és elfoglaltuk a szobánkat.
Nagyon helyes kis garzonunk van egy új építésű társasházban. Teljesen felszerelt, van mikró, hűtő, mosógép, mosogatógép, tűzhely, kádas fürdő, porszívó, tényleg minden :)
A bolt 5 percre, a terápia is kb 5 percnyire található.
Délután elindultunk sétálni, de esett az eső, így csak a kapualjig jutottunk :)
Fefe egy igazi hős. Nagyon türelmes és kitartó volt végig, sem a repülőn sem a várakozások alatt nem volt semmi panaszkodása. Szépen figyelt mindent, amikor volt valami akkor azt szépen elmondtuk neki és Ő válaszolt és kitartott :)
Holnap reggel 9-re kell menni a terápiára és kezdődhet a további ügyesedés :)
2013. május 24.
Panni néni
Szerdán
voltunk Panni néninél Bicskén. A szokásos kontroll volt, és Panni néni is
nagyon meg volt elégedve, hogy Fefe milyen szépen fejlődik. Kaptunk új
feladatokat a tornához.
A Nes felmérés az eddigi legjobb eredményt hozta. Hihetetlen, de nincs semmilyen vitamin hiánya. A Magnéziumot kell egy kis Shüssler sóval megtoldani, hogy jobban tudjon beépülni. Kevesebb sót kell kapnia, több zöld növényt, több halat, magvakat és tojássárgáját.
A szervezeténél „rossznak” a szív, tüdő, keringés, idegvezérlés jött ki, de ezek csak azért mert ugye nem mozog. A felkar, ujjak, boka és a karoknál mutatott még rosszabb eredményt, de itt is azért mert nem használja (még) úgy ahogy az meg lenne írva.
Az érzelmei is a beszéd, a rágás, a saját akarat megvalósítása, tehát csupa olyan dolog jött ki ami azért van mert be van zárva egy testbe ami nem működik. Viszont ami nagyon jó, hogy a regenerálódása nagyon beindult, tehát haladunk :)
A Nes felmérés az eddigi legjobb eredményt hozta. Hihetetlen, de nincs semmilyen vitamin hiánya. A Magnéziumot kell egy kis Shüssler sóval megtoldani, hogy jobban tudjon beépülni. Kevesebb sót kell kapnia, több zöld növényt, több halat, magvakat és tojássárgáját.
A szervezeténél „rossznak” a szív, tüdő, keringés, idegvezérlés jött ki, de ezek csak azért mert ugye nem mozog. A felkar, ujjak, boka és a karoknál mutatott még rosszabb eredményt, de itt is azért mert nem használja (még) úgy ahogy az meg lenne írva.
Az érzelmei is a beszéd, a rágás, a saját akarat megvalósítása, tehát csupa olyan dolog jött ki ami azért van mert be van zárva egy testbe ami nem működik. Viszont ami nagyon jó, hogy a regenerálódása nagyon beindult, tehát haladunk :)
2013. május 21.
Állító és fektető
Állítógép: elkészült
a mai napon Fefe állítógépe és éjszakai fektetője.
Jelenleg még nagyon is szoknia kell az álló helyzetet Fefének, mert ebben nem tudja érvényesíteni a kóros reflexeit. Hiába tud és szeret állni a kisember, sajnos muszáj ilyen eszközöket is beszerezni, mert Fefe a lábait feszesen tartja (zárva), és már nem nagyon bírjuk tartani és fejleszteni álló helyzetben. Így szépen a csípője is erősödik, és reményeink szerint a fejtartás is javul, ami pedig fontos lesz az önállóbb élethez.
Ma még igencsak megsértődött a fix állástól, mert ahogy kiszedtük a szerkezetből, kb 30 percig még panaszkodott. Ez nagyon rossz érzés nekem, de tudom, hogy ezt érte tesszük és nem fáj csak agyilag nehéz ám ez a helyzet. Na de nem adjuk fel, mint ahogy ezt már tudjátok :)
De azért hozzá kell tennem, hogy délutáni itthoni főpróbánál ügyes volt, csak még idegen a helyzet .
Jelenleg még nagyon is szoknia kell az álló helyzetet Fefének, mert ebben nem tudja érvényesíteni a kóros reflexeit. Hiába tud és szeret állni a kisember, sajnos muszáj ilyen eszközöket is beszerezni, mert Fefe a lábait feszesen tartja (zárva), és már nem nagyon bírjuk tartani és fejleszteni álló helyzetben. Így szépen a csípője is erősödik, és reményeink szerint a fejtartás is javul, ami pedig fontos lesz az önállóbb élethez.
Ma még igencsak megsértődött a fix állástól, mert ahogy kiszedtük a szerkezetből, kb 30 percig még panaszkodott. Ez nagyon rossz érzés nekem, de tudom, hogy ezt érte tesszük és nem fáj csak agyilag nehéz ám ez a helyzet. Na de nem adjuk fel, mint ahogy ezt már tudjátok :)
De azért hozzá kell tennem, hogy délutáni itthoni főpróbánál ügyes volt, csak még idegen a helyzet .
Éjszakai
fektető: nos erre azért van szükség, mert Fefe a lábait, vagyis inkább csak a
bal lábát keresztbehúzza, így a bal csípőjével vannak gondok. Ebben szépen tud
majd úgy feküdni, hogy a lábait nem keresztezi, mondjuk úgy hogy normális
állásban állnak a lábak alvás alatt. Először csak a délutáni alvásnál
ismerkedünk az új szerkezettel, aztán ha megszerette (amit kétlek), akkor mehet
éjszakára is. Persze majd ez is alakul, hiszen ha oldalt feküdne akkor ez a
szerkezet jön ki az ágyból.
Amint
Varsóból visszajöttünk, a lábsín is újítva lesz, mert lassan kinövi a fiatalúr.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)